yes yes yes:hír,video,játék

Köszöntelek az yes yes yes-en itt olvashatsz,játszhatsz és nézhetsz videot

 

Itt egy kis hír a Japán földrengésről:

 

 

2011. március 9-én egy 7.2-es magnitúdójú, meglehetősen erős földrengés pattant ki Japán keleti partvidékétől kb. 100 km-re a Japán-árok környékén, melyet ugyanazon a napon még három M>6 magnitúdójú „utórengés” követett. Akkor még senki sem sejtette, hogy március 11-én Japán modern kori történelmének legerősebb - egy M 9-es, amely egyik - legpusztítóbb földrengése keletkezik ugyanezen a területen, s ez előrengésekké „degradálja” a két nappal korábbi eseményeket. 

Bár Japán a világon a földrengésekre legfelkészültebb ország, ahol évtizedek óta földrengéstűrő épületeket építenek, egy ilyen óriási méretűt azonban nem lehet komoly károk nélkül átvészelni. A legnagyobb károkat nem is közvetlenül a földrengés, hanem az annak hatására kialakuló szökőár okozta. Olyan ipari létesítmények – köztük több atomerőmű is – sérültek meg, melyeknek pontos hatását még nem tudjuk felmérni. Bár a XXI. század első évtizedében több nagy földrengés okozta katasztrófa történt már (lásd táblázat), ezek inkább fejletlenebb, és szegénységüknél fogva felkészületlenebb országokat érintettek. A 2011. március 11-i japán földrengés az utóbbi évtizedek legnagyobb természeti katasztrófája, mely a világ egyik legfejlettebb ipari országát érintette. Bár a természeti csapás végleges mérlege még korántsem látható, már az előzetes adatok is mutatják, hogy az emberi áldozatok száma egy fejlett, gazdag és földrengésre felkészült országban a tizedét sem éri el annak, mint amit egy hasonló esemény egy kevésbé felkészült országban okoz (pld Szumátra, 2004). Ugyanakkor az infrastruktúra, az ipari környezet és a nagyon magas érték koncentráció hatalmas anyagi kitettséget jelent még a legfelkészültebb országokban is.

Tektonikai környezet

A 2011. március 11-én Japán északkeleti partja közelében kipattant 9-es magnitúdójú földrengés olyan helyen keletkezett, mely tektonikai szempontból a világ egyik legaktívabb, legváltozékonyabb területe. A csendes-óceáni lemez és az eurázsiai lemez 8,3 cm/év sebességgel ütközik itt egymással, a vékonyabb óceáni lemez itt bukik a vastagabb kontinentális lemez alá. Japán szárazföldi partvonalával párhuzamosan, attól mintegy 100 km-re, keletre húzódó Japán-árok e lemezhatár felszíni megjelenése. Bár a hétköznapi életben a Föld felszínét jelenleg is formáló tektonikai folyamatokkal főleg katasztrófák alkalmával, földrengések, vulkánok során, negatív kontextusban szembesülünk, a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a Japán szigetív nem is létezne e folyamatok nélkül. Persze minden más földrajzi formációra igaz ez, az Alpoktól egészen a Himalájáig.

Játék ajánló:

-www.fmhungary.hu

-www.friv.com

-www.nitrome.com

jatekok.oldal.info

www.játékoldalak.com

http://jatek-oldal.mindenkilapja.hu/

http://jatek-online.hu/

http://jatek.lap.hu/

 http://www.oltoztetos.jatekoldalak.com/

 http://www.lanyos.jatekoldalak.com/

Kattincs rá  és lépj majd rá a linkre.